“A gép forog, az alkotó pihen…” (Madách Imre: Az ember tragédiája)

Humanizáló munka a mesterséges intelligencia korában

Thomas Chamorro-Premuzic cikkét olvasva érdekes jövőkép tárul elénk. A szerző beszámol arról, hogy az elmúlt időszakban széleskörű vita zajlott az üzleti vezetők és a chat GPT tudósai között arról, miként fogja átalakítani munkakörnyezetünket a Mesterséges Intelligencia..

A ChatGPT egy csevegőbot, amelyet az OpenAI 2022 novemberében indított el. Az OpenAI GPT-3 nagy nyelvi modellcsaládjára épül, és felügyelt- és megerősítő tanulási technikákkal is finomhangolt.

A Forbes cikkében Madzin Emília arról ír, hogy a az MI-alapú szoftvert évekig fejlesztették. A Reuters szerint a csetbotot az internetről származó szövegek hatalmas mintáján, az RLHF nevű (magyarul nagyjából az emberi visszajelzésekből történő megerősítő tanulás) gépi tanulási technikával képezték ki. A fejlesztés képes párbeszédet szimulálni, tanulni a saját hibáiból és megkérdőjelezni a valótlan előfeltevéseket. A Chat GPT olyasmit tud, amire eddig egyetlen más keresőmotor sem volt képes: információkat befogadni és koherens véleményt alkotni árnyalt gondolkodást igénylő témákról. A működése pofonegyszerű: regisztráció után bármilyen utasítást adhatunk vagy bármilyen kérdést feltehetünk a szoftvernek. Minél pontosabb paramétereket adunk meg, annál részletesebb választ ad a csetbot. Csak hogy pár – már kipróbált – példát említsünk: megír egy közepesen jó amerikai egyetemi felvételit, tud kódolni, sőt kijavítja a kódolási hibákat, de ír dalszöveget, verset, novellát vagy akár befektetési tanácsokat is ad.

Térjünk most vissza Thomas Chamorro-Premuzic írásához. A szerző szerint kétségtelen, hogy a gépek továbbra is okosabbak lesznek, csökkentve a feladatok számát, beleértve a magasan képzett problémamegoldást is, amely emberi közreműködést igényel. Mégsem kell drámaian feldugnunk a helyzetet. Thomas szerint az a törekvés, hogy visszaszerezzük azt, ami egyedivé tesz minket, embereket, csak fokozódni fog. Valójában jogosan feltételezhetjük, hogy a mesterséges intelligencia továbbfejlődésével egyre nagyobb lesz a kereslet azok iránt a tulajdonságok iránt, amelyek megkülönböztetnek minket a gépektől. Különösen az emberi érzelmek, az intuíció, a kedvesség, az empátia és az emberi, érzelmi alapú kapcsolatteremtés képessége az, amit a gépek valójában sohasem fognak tudni elsajátítani.

Az azonban világos, és jó felkészülnünk rá, hogy a technológiától, köztük az AI-tól való növekvő függőségünk olyan munkakörnyezeteket hoz létre, amelyek a hatékonyságra, a teljesítményre és a sebességre optimalizáltak. Mindez valószínűleg dehumanizáló munkatapasztalatokat fog eredményezni, amely a futószalagok korai napjaira és Friedrich Taylor tudományos irányítására is emlékeztet. (Frederick Winslow Taylor amerikai gépészmérnök volt. Széles körben ismert volt az ipari hatékonyságot javító módszereiről. Ő volt az egyik első vezetési tanácsadó.)

A lehetőség tehát egyértelmű: a szervezeti siker végső mozgatórugója nem az árucikké váló mesterséges intelligencia hasznosításának képessége lehet, hanem inkább az a képesség, hogy humánus munkakörnyezetet hozzunk létre, amelyben az emberek megbecsültnek érzik magukat.

Az olyan az alapvető emberi tulajdonságok, mint a kíváncsiság, kreativitás, és az intelligencia, amelyek szintén felelősek az MI feltalálásáért, továbbra is meg fognak bennünket különböztetni a gépektől.

Tehát ma a vezetők számára nem az a nagy kérdés, hogy hogyan hajtsák végre digitális átalakulási stratégiájukat, vagy óvják meg üzleti modelljeiket a gépek okozta zavaroktól, hanem az, hogy hogyan teremtsenek olyan kultúrát és környezetet, amelyben a gépek és az emberek egymást segíthetik, ahelyett, hogy versenyre kelnének egymással.

Az eredeti írást itt találod:

https://www-peoplematters-in.cdn.ampproject.org/c/s/www.peoplematters.in/amp-technology-humanizing-work-in-the-age-of-ai-36692?utm_source=pocket_mylist&utm_medium=email&utm_campaign=how_to_handle_challenging_relationships_in_the_workplace&utm_term=2023-02-05