Az Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/1845 számú törvényjavaslat alapján várhatóan 2023. január 1-jétől módosulnak a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) egyes előírásai.
- A legfontosabb tervezett változások a következők
1. Általános magatartási követelmények
A tv. 7. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki. E szerint a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén
- a) az igény érvényesítője bizonyítja a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt,
- b) a jog gyakorlója bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn.
Ez alapján pl. ha a munkavállaló úgy érzi, hogy joggal való visszaélés történt, és megjelöli az okot (hogy szerinte munkaadója valójában miért mondott fel neki), akkor a munkáltatón lesz a bizonyítási teher, ami eddig a munkavállalón volt.
2. A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége
- § (1) A munkáltatónak az eddigi 15 nap helyett legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül kell ÍRÁSBAN TÁJÉKOZTATNIA a munkavállalót, amely tartalma a korábbi 8 pontról kibővült 12-re. Új pontok:
- a munkaviszony kezdetéről, tartamáról
- a munkahelyről
- a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható időtartamáról
- a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti
- illetve részletesebb tájékoztatást ír elő a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről.
(5) A munkáltató a tájékoztatásában foglaltak változásáról a munkavállalót legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatja.
(6) Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a felek írásban kifejezetten megállapodtak, illetve – bizonyos kivételekkel -, ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg.
A kiegészítő tájékoztatást az Mt.-t módosító e törvény hatálybalépésekor fennálló munkaviszony esetén a törvény hatálybalépését követő 3 hónapon belül a munkavállaló írásban kérheti a munkáltatótól, amit a munkáltató a kérelem közlésétől számított 30 napon belül köteles megadni.
3. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól
- § (1) új a) pontja alapján a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége időtartamára, vagy egyébként munkaköre ellátására EgÉSZSÉGI OKBÓL való alkalmatlansága esetén annak időtartamára[1].
A § kiegészül azzal, hogy a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott SZEMÉLYES GONDOZÁS céljából évente legfeljebb 5 munkanapra.
4. A munkaszerződés módosítása
- § új (4) bekezdés: a munkavállaló gyermeke 8 éves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első 6 hónapját kivéve – kérheti
- a) a munkavégzési helyének módosítását,
- b) a munkarendjének módosítását,
- c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve
- d) részmunkaidőben való foglalkoztatását.
Kérelmét írásban kell indokolni, továbbá megjelölni a változtatás időpontját.
A munkaszerződés módosítására irányuló munkavállalói kérelemre a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem ELUTASÍTÁSA esetén a MUNKÁLTATÓNAK nyilatkozatát MEG KELL INDOKOLNIA. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.
5. A szabadság
- § (4) bekezdése szerint az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a születést követő 2. hónap végéig 10 munkanap APASÁGI SZABADSÁGRA jogosult, amit kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.
Új 118/A. § A munkavállalót gyermeke 3 éves koráig 44 munkanap SZÜLŐI SZABADSÁG illeti meg. Igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően 1 éve fennálljon.
6. A szabadság kiadása
- § új (3a) bekezdés: A szülői szabadságot a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, illetve kivételesen fontos gazdasági érdek stb. ok esetén indokolással legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja.
- § (1) A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni.
- § (5) bekezdés szerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke stb. ok esetén a munkavállalót kérésének megfelelően megillető évi 7 munkanap szabadság és a szülői szabadság munkavállaló által kért időpontnak megfelelő kiadását INDOKOLÁSSAL MEGTAGADHATJA, de a már megkezdett apasági és szülői szabadságot nem szakíthatja meg.
- § Munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, az apasági és a szülői szabadság pénzben nem váltható meg.
7. Díjazás munkavégzés hiányában
- § új (2) bekezdése szerint, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj 70%-a jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül, vagy egyébként munkaköre ellátására EGÉSZSÉGI OKBÓL alkalmatlan[2].
(4) Munkavállaló az APASÁGI szabadság 5 munkanapjára TÁVOLLÉTI DÍJRA, a 6. munkanapjától a TÁVOLLÉTI DÍJ 40%-ára jogosult.
(5) A munkavállaló a SZÜLŐI szabadság tartamára a TÁVOLLÉTI DÍJ 10%-ára jogosult, amit csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás összegével.
8. Munkaviszony megszüntetése
- § új (3) bekezdése értelmében a munkavállaló kérésére indokolási kötelesség hiányában is INDOKOLNI KELL a munkáltatói felmondást, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére
- a) hozzátartozójának személyes gondozása céljából igénybe vett munkaidő-kedvezmény,
- b) az apasági szabadság,
- c) a szülői szabadság,
- d) a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vagy
- e) munkaszerződés-módosítási kérelme miatt kerül sor.
A munkavállaló a (3) bekezdés szerinti jognyilatkozat indokolását annak közlésétől számított 15 napon belül írásban kérheti. A munkáltató az indokolást a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban közli.
9. A felmondás
- § (3) bekezdése szerinti felmondási tilalmak köre kiegészül
– az apasági szabadság
– szülői szabadság valamint
– a gondozásra szoruló hozzátartozó személyes gondozása céljából igénybe vett munkaidő-kedvezmény időtartamával.
10. Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén
- § új (3) bekezdéssel egészül ki, mely szerint a munkáltató a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott apasági szabadság, vagy szülői szabadság tartamáról, amelyben feltünteti a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.
- Egyéb módosítások
11. A határidő és az időtartam számítása
- § (2) Határidőnek nem minősülő időtartam alatt a jognyilatkozat érvényesen megtehető úgy is, ha legkésőbb az utolsó napon postára adják (pl. próbaidő alatt azonnali hatályú felmondás meddig közölhető).
12. A munkaszerződés tartalma
- § (3) Eddig – eltérő megállapodás hiányában – munkahelynek azt a helyet kellett tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi. A módosítás ezt kiegészítette azzal, hogy munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni.
13. A munkaviszony kezdete
- § (technikai jellegű módosítás) A munkaviszony kezdetének napja – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződés megkötését követő nap.
14. Az utasítás teljesítésének megtagadása
- § (3) Az előírás, miszerint a munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni, kiegészül azzal, hogy ez nem terjed ki a rendelkezésre állási kötelezettség teljesítésének idejére vonatkozó utasításra, azaz megtagadhatja a rendelkezésre állást, ha a munkáltató az írásbeli tájékoztatóban foglaltaktól eltérő naptári napra vagy naptári nap eltérő időszakára osztja be a munkaidőt vagy, ha a módosításról a minimális előzetes értesítési időn kívül tájékoztatta a munkavállalót.
15. A munkaidőkeret
- § (4) bekezdése pontosítja, hogy a munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.
16. Az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések
113-114. § (technikai jellegű módosítások) a gyermekét egyedül nevelő, várandós és fiatal munkavállalók részére elrendelhető rendkívüli munkaidő, éjszakai munka, munkaidőkeret korlátokat, munkaközi szünet és pihenőidő előírásokat foglalja össze.
17. Eltérő megállapodás
- § új (7) bekezdése szerint Kollektív szerződés rendelkezése alapján a közölt munkaidő-beosztás a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legfeljebb 48 órával módosítható.
18. A munkabér védelme
- § (1) bekezdés szerint a munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással, illetve a felek írásbeli megállapodása esetén készpénzben kell megfizetni.
19. A határozott idejű munkaviszony
- § (4) bekezdés A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő 6 hónapon belül ismételt létesítése esetén azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás alkalmával próbaidő nem köthető ki.
(5) A próbaidő tartamát legfeljebb 12 hónapra létesített munkaviszony esetén arányosan kell megállapítani.
20. Munkavégzés behívás alapján
- § új (2) bekezdés alapján a munkáltató a beosztás szerinti munkaidő kezdő és befejező időpontját legalább 72 órával korábban közli a munkavállalóval.
21. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony
- § (1) bekezdés módosítása értelmében e munkaviszonyra nem alkalmazható az az előírás, hogy a teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára (hosszabb teljes napi munkaidő) emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el vagy, ha a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója.
22. Záró rendelkezések
- § (1) bekezdés pontosítja, illetve meghatározza a gyermek, a fogyatékos gyermek, az apa, a gondozást végző munkavállaló valamint a munkavállalói képviselő fogalmát.
E mellett a módosítás pontosítja a köztulajdonban álló munkáltató fogalmát, és előírja, hogy a felmondási időre, valamint a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál a korábbi munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni, ha a jogviszony megszüntetésére közös megegyezéssel került sor, illetve a korábbi munkáltató a munkaviszony megszűnésekor köztulajdonban állónak minősült, és a munkaviszony létesítésére közvetlenül a jogviszony megszüntetését követően került sor.
Ugyancsak módosulnak a külföldi munkáltató által – harmadik személlyel kötött szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodás alapján – Magyarország területén foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó egyes előírások.
Szintén változnak az Mt. hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény egyes átmeneti rendelkezései. E szerint pl. a munkáltató, ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a 3. életévét, a szülői szabadságot – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.
Ezen túlmenően a módosítás részletezi az Európai Unió jogi aktusainak való megfelelést.
Módosult egyúttal egyebek mellett a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, melyek szintén feladatokat állapítanak meg a munkaadók, munkáltatók részére.
[1] Állásfoglalások szerint az 55. § (1) és a 146. § (2) bekezdések előírásai, miszerint az egészségi okból alkalmatlanná vált munkavállaló mentesül munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól úgy, hogy a mentesülés idejére díjazásra sem jogosult, aggályos, mert ahhoz vezethet, hogy az anyagilag ellehetetlenülő munkavállaló kénytelen felmondással megszüntetni munkaviszonyát és új munkát keresni. Ez különösen azért hátrányos a munkavállalóra nézve, mert felmondása esetén a végkielégítésre való jogosultságát elveszíti. Másrészt viszont a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés e jogcíme munkában töltött időnek minősül a szabadság számítása szempontjából
[2] Állásfoglalások szerint az 55. § (1) és a 146. § (2) bekezdések előírásai, miszerint az egészségi okból alkalmatlanná vált munkavállaló mentesül munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól úgy, hogy a mentesülés idejére díjazásra sem jogosult, aggályos, mert ahhoz vezethet, hogy az anyagilag ellehetetlenülő munkavállaló kénytelen felmondással megszüntetni munkaviszonyát és új munkát keresni. Ez különösen azért hátrányos a munkavállalóra nézve, mert felmondása esetén a végkielégítésre való jogosultságát elveszíti. Másrészt viszont a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés e jogcíme munkában töltött időnek minősül a szabadság számítása szempontjából
