Az érdekérvényesítés 9 szempontja

Mindannyian kerültünk már olyan munkahelyi szituációba, amikor felettesünk felvázolt egy projektet, melynek kimenetele, vagy megvalósíthatósága kapcsán aggályaink merültek fel. Hogyan érdemes megosztanunk gondolatainkat egy nálunk magasabb döntési pozícióban lévő kollégánkkal, megéri-e belemenni egy esetleges vitába, ha igen, mégis hogyan fejezzük ki magunkat? A Harvard Business Review-ban pár éve megjelent írás mondandója aktuálisabb, mint valaha. Ismerd meg a szempontokat!

Mit mondanak a téma szakértői?

Alaptermészetünkből kifolyólag többnyire elkerüljük a ránk nézve konfrontációval járó helyzeteket, hiszen egyből arra gondolunk, hogy milyen lesz a megítélésünk, veszélybe kerülhet a pozíciónk. Egyszerűbbnek tűnik egyetérteni, pedig ez nem mindig célravezető.

Vegyük végig, milyen szempontokat érdemes végiggondolni:

1. Legyünk realisták a várható következményekkel kapcsolatban – legtöbbször hajlamosak vagyunk a legrosszabb szcenáriót elképzelni, de egyáltalán nem életszerű, hogy egy megnyilvánulásunk miatt elveszítjük a munkánkat, vagy akár egy életre ellenségként tekintenek ránk. Ehelyett, gondoljunk bele, hogy milyen következményekkel járna, ha nem hívnánk fel a figyelmet a kérdéses témára, ami járhat a határidő csúszásával, illetve a figyelmen kívül hagyott problémákból származó további negatív következményekkel.
2. Döntsd el, hogy érdemes-e várni – a várható következmények átgondolása után, még előfordulhat, hogy a téma újdonsága, vagy a többi kolléga véleményének feltérképezése miatt az álláspontunk későbbi kifejtése mellett döntünk. Ha több információra van szükségünk, vagy a résztvevők nagy létszámából kifolyólag az is jó megoldás, ha a vezetővel négyszemközti beszélgetés során osztjuk meg gondolatainkat, így ő sem érzi magát kereszttűzben.
3. Határozd meg a magasabb szintű célt – mielőtt belevágsz, gondold át, hogy a vezetőnek mi lehet a szándéka, előfordulhat, hogy nem vagy tisztában minden részlettel. Sokkal könnyebben elfogadják, ha egy mindenki számára értelmezhető közös cél érdekében szólalsz fel, és emiatt világítasz rá a hátráltató tényezőkre.
4. Kérd a vezető jóváhagyását – még ha formálisan is hangzik, de annál inkább hatékony megoldás, hiszen a vezető beleegyezésével a helyzet kontrollja nála marad. (Példa: Úgy tűnik, hogy minden a tervek szerint halad, de úgy látom, hogy mégsem tudjuk tartani a kijelölt határidőt a fejlesztés megvalósítására. Ezt szeretném kifejteni, ha részetekről is rendben van? – ezzel a döntést átadjuk, és ha megvan a nyitottság, sokkal határozottabban tudjuk képviselni a véleményünket.
5. Törekedj nyugalmad megőrzésére – a nagyobb közönség előtt történő megnyilvánulást nem mindenki tudja fesztelenül kezelni. Ha a testbeszédünk feszültségről árulkodik, az egyből aláássa az üzenetet, amit közvetíteni szeretnénk. Lassabb légzés, mélylevegő segít a higgadtság megőrzésében, továbbá figyeljünk, hogy érthetően kommunikáljunk. Természetes reakció stresszhelyzet esetén, hogy hangosabban és gyorsabban beszélünk, de gondoljunk arra, hogy az egyenletes beszédtempó és megfelelő hangtónus nyugtatóan hat ránk is, tehát mi is ezt váltjuk ki a fogadó félből.
6. Hangsúlyozd ki a tényeket – fejtsd ki, hogy pontosan mivel nem értesz egyet, lehet az egy ötlet, egy megoldási alternatíva, javaslat, de ez szolgáltatja az alapot a későbbi beszélgetéshez.
7. Ne ítélkezz – miután kifejtetted álláspontodat, kerüld a meggondolatlan kijelentéseket, ne használj negatív jelzőket, amikkel félreértelmezhetővé és személyeskedővé válhat a mondandód. Használj fel konkrétumokat, és maradj objektív. Egy példával – ne így: „Azt gondolom, hogy a projekt határidejének tartása eléggé naiv elvárás az eddigi információk alapján”. Helyette: „Tavaly négy ehhez hasonló projekten dolgoztunk közel azonos feltételekkel, és ezekből kettőt tudtunk határidőre teljesíteni.”
8. Maradj szerény – ha az általad közölt információk megalapozottak is, ez attól még „csak” egy vélemény, az ebből kialakuló párbeszéd a cél, és tovább erősítheted pozíciódat, ha őszinte érdeklődést mutatsz a többiek véleménye iránt.
9. Ismerd el a döntéshozó felelősségét – a saját önbecsülésed megőrzése és a véleményed melletti elköteleződés mellett tartsd tiszteletben annak az álláspontját, aki a végső döntést meghozza.

Egy éles szituációban ritkán van lehetőségünk, hogy minden egyes pontot alkalmazva adjunk hangot véleményünknek. Ha tudatosan figyelünk kommunikációnkra, és tényekre fókuszáltan alátámasztjuk mondanivalónkat, már sokat tettünk azért, hogy egy konstruktív egyeztetésben legyen részünk, az érintett felek érdekeit és véleményét tiszteletben tartva.