HR lecke 3. – az otthoni munkavégzés időkorlátai: veszélyhelyzet és alapeset

A 2020. március 19-én megjelent kormányrendelet szerint a Munka törvénykönyve rendelkezéseit a veszélyhelyzet időtartama alatt és annak megszüntetését követő 30 napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni és távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti. A veszélyhelyzet egyfajta minősített időszak Magyarországon, amelynek során különleges jogrend lép érvénybe. Veszélyhelyzet kihirdetésére a Kormány rendelettel jogosult. Kihirdetésére okot adhat elemi csapás, ipari katasztrófa vagy egyéb veszély, mint például a koronavírus-járvány.

VÉSZHELYZETRE ELTÖRÖLT IDŐKORLÁTOK

Ez az otthoni munkavégzés esetében azt jelenti, hogy erre az időtartamra nem érvényesül az a törvényi korlát, miszerint az ilyen típusú foglalkoztatás tartama a naptári évenként a 44 munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg.

A távmunka pedig egyoldalúan elrendelhetővé vált a munkáltató részéről, eddig az ilyen munkavégzés feltételeiről a munkaszerződésben kellett megállapodni.

További könnyítés, hogy a munkaidő beosztása, – a napi munkaidő kezdetét megelőzően – 96 órán belül is módosítható a munkáltató részéről, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel.

A jelenlegi járványhelyzetre tekintettel a munkáltatónak érdemes és amennyiben szükséges, módosítania vagy elkészítenie az otthoni munkavégzésre vonatkozó belső szabályzatát, eljárásrendjét, illetve IT biztonsági előírásait is.

FOGALMAK

• veszélyhelyzet: az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség
• otthoni munkavégzés: a munkáltató ideiglenesen átengedi a teljesítési hely választásának
  jogát a munkavállalónak, melynek tényét a munkáltató és a munkavállaló munkaszerződésben,
  megállapodásban NEM rögzítik.
• távmunka: fő jellemzője, hogy a munkavállaló a munkáltató székhelyétől vagy telephelyétől elkülönült helyen folytat RENDSZERESEN munkát úgy, hogy a munkát információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végzi és azzal is továbbítja. Ha a számítástechnikai eszköz használata és az annak útján történő továbbítás nem valósul meg, úgy nem mérvadóak a távmunka szabályai.

KÉRDÉSEK – ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Mi a különbség a veszélyhelyzeti rendelet értelmében az otthoni munkavégzés és a távmunka között?
2. Ki jogosult veszélyhelyzet elrendelésére?
3. Alapesetben kell-e az otthoni munkavégzés tényét a munkaszerződésben rögzíteni?
4. Alapesetben milyen időkorlátok érvényesek az otthoni munkavégzésre?

A megoldásokért görgess lejjebb!

MEGOLDÁSOK

1. A veszélyhelyzet tartama alatt és annak megszűnését követő harminc napig lényegileg nincs különbség e tekintetben a két jogintézmény között, ugyanis a rendelet alapján mind az otthoni munkavégzés, mind a távmunkavégzés elrendelhető egyoldalú munkáltatói döntéssel.
2. A kormány jogosult a veszélyhelyzet elrendelésére.
3. Alapesetben nem kell az otthoni munkavégzés tényét a munkaszerződésben rögzíteni.
4. Alapesetben az ilyen típusú foglalkoztatás tartama a naptári évenként a 44 munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg.