EGYSZER FENT, EGYSZER LENT (I.) avagy a toborzás hullámvasútja 2022-ben

A világjárvány utáni munkaerőpiac fellendülése 2022-ben is folytatódott, amelyet intenzív munkaerő-felvételi kereslet, a tehetségekért folytatott kiélezett verseny és a munkaerő megtartása körüli aggodalmak jellemeztek.

A toborzó szakembereknek gyakran paradox munkaerőpiaccal kellett megküzdeniük, de a járvány miatti leállás után az Egyesült Államokba irányuló munkaerő bevándorlás fellendült, ez pedig ismét hozzájárult a kritikus pozíciók eredményes betöltéséhez.

Az Indeed globális álláskereső oldalt működtető tulajdonosok váratlan döntést hoztak: bejelentették a Form I-9 új verzióját. De mi minden történt még 2022-ben?

A kattintások már semmit nem érnek

A fluktuáció erősödését jelző legfőbb tünetek:  a toxikus kultúra, a munkahelyi bizonytalanság, a kiégés, az elismerés hiánya és a COVID-19 világjárványra adott rossz válaszok voltak.

A tehetséghiánnyal való szembesülés, a belső mobilitás és a készségalapú munkaerő-felvétel egyre fontosabbá vált, a munkáltatói juttatásokat a jelöltek elvárásainak megfelelően alakították át.

Legfőbb törekvések közé tartozott, hogy eredményesebben tartsák meg az új és meglévő, tehetséges munkatársakat, különösen a virtuális és távoli környezetben.

A rendkívül szoros munkaerőpiaci verseny az év nagy részében növelte a toborzók értékét, a munkaadóknak pedig szembe kellett nézniük még azzal a kihívással is, hogy minden egyéb pozíció mellett, még toborzókat is toborozzanak. Ez a tendencia az év utolsó negyedében alábbhagyott, amikor a munkaerőpiac lassulni kezdett, a vállalatok pedig elbocsátásokat jelentettek be.

Az év egyik legnagyobb toborzási trendje a fizetések átláthatóságára való törekvés volt, megjelentek a kínált bérek az álláshirdetésekben.

A New York-i bérek átláthatóságáról szóló törvény november 1-jén lépett életbe, és kötelezővé tette a munkaadók számára, hogy az álláshirdetésekben megosszák a fizetés vagy az órabér nagyságát. 2023. január 1-jétől a kaliforniai és washingtoni székhelyű, 15 vagy több dolgozót foglalkoztató vállalatoknak is közzé kell tenniük a nyitott munkakörök fizetési tartományt vagy a havi bér mértékét. A közvélemény-kutatások évek óta azt mutatták ugyanis, hogy az álláskeresők még a jelentkezés előtt szeretnék tudni, mennyi lesz az éves fizetésük.

Egy közelmúltbeli jelentés pedig arra a következtetésre jutott, hogy az álláshirdetésekben – különösen a címben – szereplő fizetési tartományok megjelölése csökkenti a munkaerő-toborzás költségeit is.

Októberben az Indeed bejelentette az elmúlt évek egyik legnagyobb, az álláshirdetéseket érintő változását, miszerint a domináns kattintások alapján való fizetéses állások fóruma 2023-ban átáll a jelentkezésenkénti fizetéses árazási modellre.

Eszerint a munkaadók vagyis a hirdetők csak akkor fizetnek majd, amikor a munkavállaló elkezdi a jelentkezési folyamatot vagy ténylegesen be is nyújtja a betölteni kívánt állásra való jelentkezést, nem pedig akkor, amikor csupán az álláshirdetésre kattint.

Az átállás befejeztével a kattintásonkénti fizetéses árazás többé nem lesz választható.

Ettől minőségi változást remél az érintett szektor. A munkaadók ugyanis többet fognak fizetni a továbbfejlesztett tapasztalatokért, hiszen egy legitim jelölt értéke magasabb, mint a sok azonosítatlan kattintásé. Hosszú távon a cél természetesen az, hogy a jelentkezésenkénti fizetéssel pénzt takarítsanak meg a munkáltatók, a toborzók pedig hatásosabban szűrjék ki a tehetséges jelölteket a betölteni kívánt pozíciókhoz.

Mindez komoly váltás az eddig megszokott struktúrához képest, és kifejezetten izgalmas a kérdés, vajon Magyarországon mikor következik be ez a fordulat.

Vajon nálunk mikor térnek át az állásportálok arra a djazásra, hogy nem az álláshirdetés megjelenéséért, hanem a tényleges jelentkezők számáért kell fizetni. Adott esetben úgy hogy azt a hirdető leállíthatja, ha megtalálta a megfelelő jelöltet és ezáltal nem fizet további jelentkezőkért.

Erre egyáltalán lenne igény a hirdetők részéről? Érdekes kérdés?

Roy Mauer eredeti írását, aminek szemlézését, a következő alkalommal folytatjuk, itt találod:

https://www.shrm.org/resourcesandtools/hr-topics/talent-acquisition/pages/recruiters-faced-highs-and-lows-in-2022.aspx