A társadalmi igazságosság harcosainak generációja
The Wall Street Journal júniusi számában olvashatunk ismét az amerikai társadalom Z generációjáról. Abban a reményben szemlézzük Callum Borchers írását, hogy bizonyos áthallásokra lelünk saját életünkkel és a hazai Z generáció törekvéseivel kapcsolatban.
Az amerikai Z generációs munkavállalók küldetésvezérelt munkát keresnek. De első mégis a nagy fizetés.
Callum szerint a diákhitel adóssága, az infláció és más pénzügyi gondok próbára teszik a fiatal munkavállalók szociális lelkiismeretét. A legfontosabb dolog, amikor céget választanak, hogy a fizetési skála tetejére kerüljenek, még saját bevallásuk szerint is.
Sok húsz év körüli munkavállaló és friss diplomás számára a küldetéstudattal szemben a kiugró pénzkereset iránti éhség áll, amiért olyan kompromisszumokat kötnek, amelyeket diák korukban még elképzelni sem tudtak.
Az egyesek szerint 1995-ben mások szerint 1997-ben született generáció leginkább csak a pénzre fókuszál, dacára annak, hogy diák korukban az éghajlatváltozás okozta globális problémák miatt aggódtak leginkább, míg nem szembesültek a diákhitelek miatti eladósodásukkal és megélhetési problémáikkal. Így mára a környezetvédelemmel szemben a megélhetési költségek megteremtése az első számú kihívás számukra.
Csupán a megkérdezettek 37 %-a nyilatkozik arról, hogy személyes erkölcsi meggyőződésből utasított vissza olyam állásajánlatot, amivel nem tudott erkölcsileg azonosulni, lemondva így a csábító fizetésekről.
Amíg az ember fiatal, gondtalan, megélhetéséért nem önmaga a felelős, addig olyan eszmék mellett áll ki, amelyek később ütköznek a valósággal és szembe mennek a realitásokkal.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadás például az X generáció tagjai közül sokak korai karrierjében okozott törést. Az 1965 és 1980 között született boom utáni nemzedék életében bekövetkező nem várt pénzügyi válság és a késői recesszió bizony kijózanította az X generációt követő millenniumi korosztályt is.
Napjainkban a világjárvány és annak következményei állítják kihívások elé a Z generációt. Olyan időkben lépnek felnőtt korba, mikor bolygónk történetében a legforróbb nyarakat éljük, környezeti katasztrófákkal nézünk szembe és forrong az egész politikai világ. Olyan idők ezek, amikor Amerikában az elmúlt fél évszázad legszigorúbb abortusztörvényei lépnek életbe, a gender kérdések megosztják a társadalmat, és még a nemzeti himnusz körül is viták támadnak.
Egyetemistaként természetes a kiállás olyan értékek mellett, amihez a bátorság és a függetlenség elengedhetetlen, és természetes az az ambíció is, hogy a diákok majdan olyan cégeknél szeretnének dolgozni, amelyek értékrendje megegyezik az övékkel. A valóság azonban másról szól.
Egyes kutatások szerint, 400 megkérdezett fiatal diplomással végzett felmérés alapján 54 % nyilatkozott úgy, hogy egy hat számjegyű fizetésért hajlandó volna lemondani diák éveiben vallott elveiről és olyan cégnél is elhelyezkedne, amelyikkel “erkölcsileg nem ért egyet”. Az ilyen borsos ajánlatok pedig egyre gyakoribbak a mai munkaerőpiacon.
Ez azonban természetesen nem jár szorongás nélkül, sokan arról nyilatkoznak, hogy hátat fordítva önmaguknak nyugtalanító érzéseik támadnak, hiába a nagy fizetés, nem felhőtlen a boldogság.
És hogy van ez nálunk? Mit akar a magyar Z generáció? Van-e lelkiismeret, ami nem eladható?
Az eredeti cikket itt találod angol nyelven, érdemes regisztrálnod lés megismerned a megkérdezettek személyes gondolatait:
A hrschool.hu üzemeltetője és az oldal adatkezelője a OneWorking Kft.
c: 1055 Budapest, Szent István krt. 9.
design & web: finetune
