Tágabb értelemben pozitív és negatív következmény-kezelésről beszélhetünk. Az előbbi nem okozhat fejtörést a HR-nek, illetve menedzsmentnek. Dicséret, jutalmazás jár, ha a munkatárs azt teszi, ami mellett a munkaviszonyban elkötelezte magát.
A negatív konzekvencia-menedzsment az ún. fegyelmi döntések intézménye, amit nem megfelelő munkavállalói magatartás esetén alkalmazhat a munkáltató. Hangsúlyozni kell, hogy a negatív következmény-kezelés is pozitív üzenetet hordoz, hiszen azt értjük alatta, hogy az esetleges kötelezettségszegés következményeit oly módon kívánjuk kezelni, hogy azok NEGATÍV HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE érdekében MEGELŐZŐ intézkedést teszünk.
1) Elbeszélgetés, hogy a munkatárs megértse, hol, min kell változtatni.
2) Újabb elbeszélgetés, e-mail levél(váltás).
3) Szóbeli figyelmeztetés. Célszerű adminisztrálni.
4) Írásbeli figyelmeztetés.
5) Hátrányos jogkövetkezmény – a munkaviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése esetére MUNKASZERZŐDÉS a kötelezettségszegés súlyával arányosan állapíthatja meg. Vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény nem haladhatja meg a Munkavállaló 1 HAVI alapbére összegét.
E jogintézmények – a fentiektől nem eltérően – nemcsak azt a célt szolgálják, hogy kötelezettségszegés esetén valamilyen hátrányos következménye legyen a gondatlan magatartásnak, hanem azt is, hogy a hátrány kilátásba helyezésével MEGELŐZZE a kötelezettségszegést.
1) Munkavállaló kártérítési felelőssége – a Munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a Munkavállaló 4 HAVI távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.
2) A Munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyet tartósan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
3) Leltárfelelősségi megállapodás alapján a leltárhiányért a Munkavállaló vétkességére tekintet nélkül, a leltárhiány teljes összegéért felel.
Ha a fentiek NEM VEZETNEK EREDMÉNYRE, a munkáltató az alábbi lehetőségekkel élhet.
1) Munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartására, képességére alapított munkáltatói felmondás.
2) Azonnali hatályú felmondás – lényeges kötelezettség szándékosan vagy súlyos gondatlansággal történő megszegése, vagy olyan magatartás tanúsítása esetén, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
3) Azonnali hatályú felmondás INDOKOLÁS NÉLKÜL a próbaidő alatt.
Ha a Munkavállaló a munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg (pl. nem foglalja írásba a felmondást, nem tölti le a felmondási időt),köteles a 30 NAPOS munkavállalói felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni.
Ha a munkáltató bizonyítani tudja a munkaviszony jogellenes megszüntetésével okozott egyéb kárt, akkor e kárának megtérítését is követelheti a fenti kompenzációval együtt a Munkavállaló 12 HAVI távolléti díja erejéig.