A kormány 2020. április 6-án történt bejelentését követően egyre tisztább képet kapunk a német „Kurzarbeit” mintájára bevezetett csökkentett munkaidős foglalkoztatás szabályairól. A támogatási igényt a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból a mukaadó (munkáltató) és a munkavállaló együttes kérelmével lehet benyújtani az illetékes kormányhivatalba.
Ezt a leckét folyamatosan frissítjük, mert a megjelenése óta a munkáltatók számára több könnyítést jelentő pontban módosította a kormány a szabályozás feltételrendszerét.
A munkavállaló esetében feltétel, hogy:
A munkaadónak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie azon munkavállalók vonatkozásában, akiket a támogatási formába bevonni kíván:
A bértámogatásnak ezen felül több korlátozó feltétele van, amelyek részletesen a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján találhatóak meg.
Az igényléseket egyszerűsíti, hogy nem kell kifejteni a gazdasági nehézségek okát. A munkaszerződések módosítását, a csökkentett munkaidőről és az egyéni fejlesztési időről szóló megállapodásokat nem kell egyenként megkötni minden munkavállalóval, mivel a munkaszerződések a kormányrendelet erejénél fogva módosulnak.
Csökkentett munkaidőről ezen szabályozás keretei között akkor beszélünk, ha a veszélyhelyzet kihirdetésének időpontját követően történik a felek között munkaszerződés módosítás, mely alapján 3 havi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetvenöt százalékát meg nem haladó részmunkaidőben állapodnak meg, amely legalább napi két óra munkaidőnek megfelelő mértékű.
A támogatást a felek legfeljebb 3 hónap időtartamra igényelhetnek, legkorábban 2020. április 16-tól.
Új szabályozási elem, hogy a támogatásnál a kérelem benyújtásának napjára vonatkozó alapbért veszik figyelembe és a kieső munkaidő felső határa 75%-ra nő, amely azt jelenti akár napi 2 órás részmunkaidő után is igényelhető bértámogatás.
A bértámogatás kiterjed a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozókra, a távmunkára és az otthoni munkavégzésre, a munkaerő-kölcsönző cégekre, valamint az egyesületek és civil szervezetek közül azokra, amelyek nem részesülnek a költségvetésből.
A támogatás köztehermentes és fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható. A vállalkozások ezen felül mindössze 0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidejű munkahelymegtartó hitelt is kérhetnek.
A jogszabály a felekre vonatkozóan több kötelezettség elfogadását tartalmazza. Egy ezek közül, hogy a feleknek vállalnia kell, hogy csökkentett munkaidőben, csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Egyéni fejlesztési időnek minősül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli felmentés. A fejlesztési időre vonatkozóan a munkavállaló vállalja azt, hogy rendelkezésre áll, a munkáltató pedig, hogy erre az időre munkabért fizet.
A munkáltató esetében a legfontosabb kötelezettségvállalás a létszámtartási kötelezettség, azaz vállalja a kérelem benyújtása napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartását a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig. Amennyiben több telephellyel rendelkezik, a létszámtartási kötelezettsége szempontjából azok együttesen kerülnek figyelembe vételre.
A megoldásokért görgess lejjebb!