MINDENKI FIGYEL MINDENKIT

Az adatkereskedelem az egyik legnagyobb üzlet a mai világban, az erre szakosodott brókerek több milliárd dolláros üzleteket bonyolítanak le évente – és bármikor, amikor valamilyen ingyenes vagy fizetős szolgáltatást használunk, az alapáron felül ezzel is fizetünk érte, legfeljebb nem gondolunk bele. Ha egy szolgáltatást ingyenesként reklámoznak, végső soron maga a felhasználó lesz az árucikk – az adatai alapján pedig aztán se vége, se hossza nem lesz a jól-rosszul belőtt reklámkampányoknak. Az adatkereskedelemre szakosodott cégeket adatbrókereknek nevezik: régi mondás, hogy a titkosszolgálatok számára nincs olyan, hogy érdektelen adat, csak olyan, aminek még nem találták meg a helyét, és ezzel így vannak a brókerek is. Egy áltagos felhasználó adatai még egy dollárt sem érnek, de minél specializáltabb egy információ úgy nő az ár is.

A közösségi média és az internet használatának egyik legnagyobb veszélye a személyes információk jogosulatlan megszerzésében és az azokkal való visszaélésben rejlik. A közösségi oldalak elvárják, hogy megadd az adataidat, csak sajnos sokan az elvártnál többet is megosztanak, ami akár veszélyes is lehet. A közösségi média platformjain önként megosztott tartalmaink visszaüthetnek ránk, érdemes alaposan meggondolni, hogy mit tárunk a nagy nyilvánosság elé.

Alison Roller 2022 szeptemberi cikkében arról ír, hogy hogyan lehet hatékonyan (és legálisan) használni a közösségi médiát a betöltendő állásokra jelentkező jelöltek ellenőrzésére.

A közösségi média hatékony eszköze lehet a kommunikációnak, az információk megosztásának és a másokkal való kapcsolattartásnak. Mindamellett a szerző rámutat, hogy a munkaerő felvételi folyamatban is használható. Bár e gyakorlattal szemben sokakban komoly ellenérzése támad, nézzük mit is javasol Alison Roller a jelöltek digitális szűrésével kapcsolatban.

Az köztudott, hogy egyre gyakoribb a jelölt digitális lábnyomának ellenőrzése. A The Harris Poll felmérése szerint a munkaerő-felvételi vezetők 71 százaléka úgy gondolja, hogy a közösségi média hatékony szűrési eszköz az állásra jelentkezők osztályozása során. Azok a HR munkatársak, akik használják ezeket a háttérszűréseket, 55%-a talált olyan tartalmat az interneten, amely miatt végül úgy döntöttek, hogy nem alkalmazzák az egyébként alkalmasnak vélt jelentkezőt.

A közösségi médiában végzett szűrés megóvhatja a cégvezetést attól, hogy olyan munkaerőt alkalmazzon, akiről felvétele után derül ki, hogy személye mégsem megfelelő.

Mi is az a közösségi médiában folytatott háttérszűrés?

A közösségi médiában végzett háttérellenőrzés abból áll, hogy a potenciális jelölt felvétele előtt HR szakemberek átvizsgálják a jelöltek által közzétett digitális tartalmakat és interakciókat annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a jelöltek valóban megfelelőek-e a pozícióra. A közösségi szűrések során több évre kihatóan ellenőrzik egy személy online jelenlétét a főbb platformokon, például a Twitteren, az Instagramon, a Facebookon és a TikTokon. A mesterséges intelligenciára épülő technológiák segítségével kiszűrhetőek azok a piros zászlós tartalmak, amelyek biztosan nem szeretnénk, ha vállalati közösségünk digitális terében megjelenve károkat okozzanak nekünk. Néhány példa erre:

– Rasszista, szexista vagy más módon bigott tartalom

– Jogellenes tevékenység (pl. kábítószer-használat vagy kiskorúak alkoholfogyasztása)

– Nyíltan szexuális tartalom, és

– Agresszív vagy erőszakos viselkedés, például trollkodás.

Kinek érdemes lefolytatnia a háttérszűrést?

Bár az interjú után érdemes egyszerűen beírni egy jelölt nevét a Google-ba, ez kockázatos is ehet, mivel az Egyenlő Foglalkoztatási Esélyek Bizottságának (EEOC) szabályai továbbra is érvényesek, komoly kötelezettségeket rónak ránk. (Az Equal Employment Opportunity Bizottság -EEOC a szövetségi kormány által 1964-ben létrehozott ügynökség – Civil Rights Act 1964 (VII). Az EEOC Célja, hogy értelmezze és érvényesítse a szövetségi törvényeket, amelyek megtiltják a megkülönböztetést.)

A munkaerő-jelölt közösségi fiókjainak alapos áttekintése során olyan információk birtokába juthatunk ugyanis, amelyek negatív hatással lehetnek a személy felvételére, emiatt pedig könnyen bíróság elé citálhatják a cégünket.

A szerző felhívja a figyelmünket arra, hogy ennek elkerülése érdekében, számos háttérellenőrzéseket végző szervezet áll rendelkezésünkre, melyek megbízásával elkerülhetjük a jogi kockázatokat, rengeteg időt és pénzt megspórolva ezzel a vállalati menedzsment számára. Nincs más dolgunk, mint meggyőződni arról, hogy az általunk megbízott külső átvizsgáló ügynökség betartja-e a Fair Credit Reporting Act (FCRA) és az EEOC előírásait.

Ha mégis magunk kívánjuk elvégezni a háttérszűrést, érdemes jogi szakemberekkel egyeztetni és tájékozódni arról, hogy mit szabad és mit nem annak érdekében, hogy kiküszöböljük a buktatókat és döntésünk során elfogulatlanok maradjunk.

Nem kérdés, hogy mindannyian felelősséggel tartozunk szavainkért és tetteinkért a digitális térben is, nem csak a hús-vér valóságban. Míg azonban egy meggondolatlan mondat, egy indulat szülte gesztus szűk körben könnyen megbocsáthatóvá és feledhetővé válik, az internet képes egérből elefántot gyártva örökre megőrizni mindent, ami kivédhetetlen károkat okozhat nekünk egész hátralévő életünkben.

Ezért is érdemes igazán körültekintőnek lennünk a leghétköznapibb és legbanálisabb helyzetekben és kérdésekben is, bizony nem elég tisztességesnek lennünk, annak is kell látszanunk.

Azzal pedig, hogy a digitális térben önként megosztjuk a világgal mindennemű gondolatunkat, ízlésünket, világlátásunkat, politikai, vallási hovatartozásunkat, családi és fizikai állapotunkat, szexuális identitásunkat, ételeinket, kedvenc kirándulóhelyeinket, legbensőségesebb otthoni környezetünket stb., azzal arról a biztonságról és védelemről mondunk le, amit a való életben a szűk családi kör és baráti társaság jelent.

Ha megfontoljuk a valóságban, hogy kinek mit kötünk az orrára, vajon miért nem tesszük ugyanezt az interneten? Miért nem tudatosul bennünk, hogy a digitális világban nem csak szeretteink, hanem ellenfeleink, rosszakaróink, de még az életünkön nyerészkedők is látnak minket.

Ha látnak, akkor pedig figyelnek is.

Itt még a falnak is füle van. Mindenki figyel mindenkit.

Az eredeti cikk itt olvasható:

by Alison Roller