Az Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/1845 számú törvényjavaslat alapján várhatóan 2023. január 1-jétől módosulnak a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) egyes előírásai. A legfontosabb tervezett változások a következők 1.  Általános magatartási követelmények A tv. 7. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki. E szerint a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított […]

Tágabb értelemben pozitív és negatív következmény-kezelésről beszélhetünk. Az előbbi nem okozhat fejtörést a HR-nek, illetve menedzsmentnek. Dicséret, jutalmazás jár, ha a munkatárs azt teszi, ami mellett a munkaviszonyban elkötelezte magát. A negatív konzekvencia-menedzsment az ún. fegyelmi döntések intézménye, amit nem megfelelő munkavállalói magatartás esetén alkalmazhat a munkáltató. Hangsúlyozni kell, hogy a negatív következmény-kezelés is pozitív […]

Az alábbiakban a nem Uniós állampolgárok hazai foglalkoztatásának lehetőségét mutatjuk be, kiegészítve az aktuális menekültügyi rendelkezéssel. Harmadik országbeli állampolgár a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek (Európai Unió és EGT megállapodás állampolgárai) kivételével a nem magyar állampolgár és a hontalan. Alapesetben a harmadik országbeli állampolgár Magyarországon munkavállalási ENGEDÉLY ALAPJÁN foglalkoztatható. 90 napnál rövidebb tartamú […]

A munkaszerződés a felek kétoldalú megállapodása, míg az alábbi kötelezettségeket a munkáltató egyoldalú jognyilatkozattal teljesíti. A munkáltatónak legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban kell tájékoztatnia a munkavállalót a következőkről: napi munkaidő várható beosztása (általános, kötetlen munkarend, munkaidőkeret stb.) alapbéren túli munkabér és egyéb juttatások munkabérről való elszámolás módja, a munkabérfizetés gyakorisága, a […]

1. A felek nevét és a munkaszerződés szempontjából lényeges adatait. 2. Ezen túl két dolgot MINDENKÉPPEN: a munkavállaló személyi alapbérét és munkakörét. 3. Ugyancsak munkaszerződésben KELL meghatározni a következőket: a munkaviszony kezdetének napját. Hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap a munkaviszony tartamát. Ellenkező esetben határozatlan időre jön létre munkavállaló munkahelyét. Hiányában az, […]

Igen, van egy időszak a gyermek életében, amikor már munkába állhat, de még nem illeti meg a szavazati jog. A Munka Törvénykönyve szerint a 16. életévét betöltött személy munkavállaló lehet, sőt aki megfelel bizonyos feltételeknek, ennél korábban is foglalkoztatható (iskolai szünetben, illetve gyámhatósági bejelentés alapján). A 16 éves fiatal 18 éves koráig korlátozottan cselekvőképes, ezért […]

A munkakör-értékelés egy értékelési folyamat. Célja a munkakörök egymáshoz viszonyított, relatív értékének – szervezeti súlyának, fontosságának – meghatározása. Az értékelési folyamat akkor sikeres, ha  valamilyen módszer szerint zajlik és kizárja a céltól eltérő szempontok eseti figyelembe vételét. Sokan tudományos módszernek tartják. Ez a megállapítás annyiban mindenképpen megállja a helyét, hogy az értékelési rendszerek általában skálázással, […]

Ahány HR-es annyi technika. Ahány interjú, annyi szubjektív megélés. Természetesen léteznek professzionális technikák és eszközök, amelyek a HR-est segítik, mégis, ahányszor csinálom, mindannyiszor tapasztalom, hogy egy idő után a rutin, az ösztönök, a megérzések vezetnek. Figyelem a velem szemben ülőt, ahogy belép, ahogy kezet ráz, ahogy leül, a szemét, a gesztusait, keresek valamit a tekintetében. […]

Az otthoni munkahelynek is meg kell felelnie az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek. A munkáltatónak ezt ellenőriznie, az ellenőrzést pedig igazolnia is tudni kell akkor, ha netán sérülés történik. Az otthoni munkavégzés során bekövetkezett baleset ugyanis munkahelyi balesetnek – hivatalosan: munkabalesetnek – minősül. A munkáltatónak nem kell az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit a helyszínen […]

A 2020. március 19-én megjelent kormányrendelet szerint a Munka törvénykönyve rendelkezéseit a veszélyhelyzet időtartama alatt és annak megszüntetését követő 30 napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni és távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti. A veszélyhelyzet egyfajta minősített időszak Magyarországon, amelynek során különleges jogrend lép érvénybe. Veszélyhelyzet kihirdetésére a Kormány rendelettel jogosult. Kihirdetésére […]